Brighton 2017 Nagy Beáta és Nick Ildikó

Két hét az „iskolapadban”

Iskolánk sikeres Erasmus pályázatának köszönhetően, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindkettőnknek lehetősége van egy angliai továbbképzésen részt venni.
    Elérkezett az indulás napja. Többszöri mérlegelés után (persze nem az volt kérdéses, hogy ezt a tanfolyamot elvégezzük-e) bőröndjeink végre elérték a versenysúlyukat. Csak remélni tudjuk, hogy nem maradt otthon semmi, mint az az aquincumos kisdiáknak előfordul reggelente az iskolatáska bepakolásánál. Itt nem lesz, ki utánunk hozza az iskolába „és leadja a portán Éva néninek”.


    Gépünk a Liszt Ferenc Repülőtérről indult, ami sokunknak már csak Ferihegy marad örökre. Gördülékeny „becsekkolás” után foglaltuk el helyünket a fedélzeten harcra/tanulásra készen. Nem csak átvitt értelemben, hanem konkrétan a felhők fölött jártunk. Ugyan nem tudjuk hány éves volt a (repülőgép) kapitány(a), de hogy profi volt, az biztos, mert zökkenőmentesen tette le a gépet London Luton repterén. Szerencsére a poggyászaink is velünk együtt érkeztek meg.

    Egy „isteni” angol kávé után folytattuk utunkat vonattal Brightonba, annak reményében, hogy az ötórai teát már ott fogyasztjuk el. Brightonba érkezve focidrukkerek sokasága fogadott minket az pályaudvaron (ők, öt órára nem teát fogyasztottak), mivel ma volt a Premier League: Brighton – Everton összecsapás. 1:1 (draw) lett az eredmény. De a nap fénypontja mégiscsak az volt, amikor kilépve a Nyugati Pályaudvarra kísértetiesen hasonlító épületből megpillantottuk a tengert.

 

2017. 10. 16. hétfő
Találkozás Ophéliával
Ugyan Angliában azt gondolná az ember, hogy Shakespeare Hamlettjéből, Ophéliájal futhattunk össze, de a szomorú igazság az, hogy hétfőn egyenesen az Amerikából jött hurrikán áramlatai érték el a Brit partokat. Szerencsére már jóval szelídebb formában, de még mindig széllel és meglepően enyhe levegővel lepett meg minket. A brightoni égbolt délután 3 órakor, színváltó volt: sárgás-barnából szürkés-rózsaszínbe majd a szürke nem 50, hanem 100 árnyalatába váltott.

Első nap az iskolában
Kíváncsian vártuk tanáraink bemutatkozását. Ed és Jade nagyon kedvesen fogadtak és elláttak minket minden fontos és hasznos információval. Csoporttársaink Németországból, Spanyolországból és Csehországból érkeztek. Természetesen ismerkedési játékokkal indítottuk a kurzust és sokat nevettünk a viccesebbnél viccesebb játékokon… (keresztnév kezdőbetűjével mondott jellemző tulajdonsághoz még egy fura mozdulatot társítottunk és ennek segítségével memorizáltuk egymás neveit; UFO-ként (Unusual Funny Odd) mutatkoztunk be egymásnak; majd 7 percben 7 diával be kellett mutatni iskolánkban tanítási körülményeinket, az alkalmazott módszereket. Sok érdekes ötletet hallottunk.